Miért kínál kevés reményt az ukrajnai békére az amerikai diplomáciai nyomásgyakorlás?

Vajon közelebb került-e a végéhez az ukrajnai háború a két nap, Oslóban és Szentpéterváron tartott diplomáciai tárgyalások után?

„Jó és konstruktív" - így jellemezte Norvégia miniszterelnöke a keddi tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja és európai képviselők között.

Oslóban felvetődött egy háromoldalú, vezetői szintű találkozó ötlete.

A remény az volt, hogy Steve Witkoff oroszországi útja egyengetheti az utat egy Vlagyimir Putyin, Zelenszkij és Trump közötti találkozó előtt, ahol megállapodhatnának a harcok lezárásáról.

Putyin azonban kevés hajlandóságot mutat arra, hogy egy asztalhoz üljön Zelenszkijjel, hacsak az az asztal nem Moszkvában áll.

A Kreml szerint hajlandó lehet jövő hónapban Abu-Dzabiban újraindítani a háromoldalú tárgyalásokat, de csak szakértői szinten.

Steve Witkoff az X-en közzétett bejegyzésében maga is elismerte, hogy „még mindig fontos munka vár elvégzésre", bár azt állította, hogy „Trump elnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy véget vessen ennek a háborúnak..."

Számomra a nap legbeszédesebb nyilatkozata Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadójától, Jurij Usakovtól érkezett, aki ugyancsak részt vett a szentpétervári tárgyalásokon.

Usakov szerint Steve Witkoff tájékoztatta Putyin elnököt az oslói megbeszélésekről és arról, amit Witkoff „az európaiak és Kijev új megközelítéseinek" nevezett.

A Kreml tanácsadóját nem nyűgözte le, amit hallott.

„Az ukrajnai válság rendezése szempontjából nem sok hasznos dolog hangzott el" - mondta Usakov.

Később az orosz állami televízió a béke kilátásairól kérdezte őt.

„Nem tudom, mennyire kerültünk közelebb" - mondta Jurij Usakov -, „de a dolgok ebbe az irányba haladnak."

Mindez meglehetősen homályosan hangzott.

Úgy tűnik, Putyin elnök jelenleg nem érzi úgy, hogy nyomás nehezedne rá a háború lezárása érdekében.

Tudja, hogy Ukrajna légvédelme súlyos terhelés alatt áll. Tudja, hogy közeleg a tél, és könnyen lehet, hogy a hideg időjárást lehetőségnek tekinti arra, hogy Ukrajnát megadásra kényszerítse.

Azt is tudja, hogy a Fehér Házban olyan amerikai elnök ül, aki nyilvánvalóan szorosabb, jobb és jövedelmezőbb kapcsolatot szeretne Moszkvával.

Az elmúlt napokban Donald Trump felfüggesztett néhány Moszkvát sújtó szankciót, beleegyezett orosz dízel vásárlásába, és éles bírálatokat fogalmazott meg Zelenszkij elnökkel szemben.

Ez Oroszországnak tökéletesen megfelel, ugyanis csökkenti a nyomást a Kreml vezetőjén.

„Jelenleg Trump az egyetlen vezető a nyugati világban, aki tesz valamit a békéért" - magyarázta Jevgenyij Popov orosz parlamenti képviselő és televíziós műsorvezető.

„A békéért, de az önök feltételei szerinti békéért?" - kérdezem vissza.

„Ezt akarják?"

„Természetesen!"

Egy Putyin-Zelenszkij-Trump hármas találkozónak talán nincs realitása a közeljövőben.

Ám jövő hónapban Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozhat az Apec-csúcstalálkozó margóján Kínában.

Egyes kommentátorok itt máris „Új Jaltának" nevezik ezt, utalva az 1945-ös jaltai konferenciára, ahol Sztálin, Churchill és Roosevelt a háború utáni Európa politikai és területi átrendezését tervezte meg.

„Oroszország, Kína és az Egyesült Államok jelenleg az egyetlen szuperhatalmak a világon" - mondja Jevgenyij Popov. „Természetesen az egész világ számára jó lenne, ha vezetőink Kínában találkoznának."

Közel öt év háború után ez Vlagyimir Putyint pontosan oda helyezné, ahol lenni szeretne: a világpolitika legfelső polcára.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland