Hogyan befolyásolhatja az egészséget az óraátállítás?

Október 25-én, vasárnap hajnali háromkor a világ mintegy 70 országában visszaállítják az órákat kettőre, ahogy visszatérünk a téli időszámításhoz.

Bár a plusz egy óra alvás hasznosnak tűnhet, a kutatók szerint az óraátállítás hatással lehet az egészségünkre. Egyes tanulmányok kapcsolatot találtak a szezonális időátállítás és az alvászavar, a hangulatváltozás, a stroke, és a közúti balesetek megnövekedett kockázata között.

De mit mondanak a tudósok arról, ami a szervezettel történik, amikor átállítják az órákat?

Zavart alvás-ébrenlét ciklus

Bár sokan arra számítanak, hogy az ősszel nyert plusz egy óra javítja az alvás minőségét, a legtöbben nem használják ki azt teljes mértékben. A kutatások szerint az emberek átlagosan mindössze 33 perccel alszanak többet azon a vasárnapon, amikor az órákat visszaállítják.

Alvás-ébrenlét ciklusainkat a cirkadián ritmus szabályozza, egy belső óra, amelyet főként a napfény irányít. Ahogy a nappali fény fokozatosan csökken, az agy melatonint termel, amely elősegíti az alvást. A reggeli fény gátolja a melatonin termelődését és beindítja a kortizol felszabadulását, ami segít felébredni és ébernek maradni.

A hatások jobban érzékelhető tavasszal, amikor az órákat előreállítják. A világosabb esték késleltethetik a melatonin termelődését, ami megnehezítheti az elalvást.

Egy 2024-es brit, több mint 11 000 ember bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy a tavaszi óraátállítást követő vasárnapon az átlagos alvásidő 65 perccel rövidebb volt, mint az azt megelőző héten.

„Ha békén hagyjuk őket, belső cirkadián óráink természetes módon igazodnak a világos-sötét ciklushoz, így az egyetlen probléma akkor jelentkezik, amikor önkényesen, az óra alapján kezdjük meghatározni az időt" - mondja David Ray professzor, az Oxfordi Egyetem Alvás- és Cirkadián Idegtudományi Intézetének társigazgatója.

Egy órás különbség és szívroham

Több országban végzett tanulmányok utalnak arra, hogy a nyári időszámításra való tavaszi átállás összefüggésbe hozható a szívinfarktusok és a stroke-ok számának átmeneti növekedésével.

2014-ben az Egyesült Államokban dolgozó kutatók azt fedezték fel, hogy a szívinfarktus miatti kórházi felvételek száma 24%-kal emelkedett azon a hétfőn, amely a tavaszi óraátállítást követte. Hasonló eredményekről számoltak be Svédországban, Horvátországban, Németországban, Brazíliában, Finnországban és Mexikóban is.

Több tanulmány adatainak összesítésével készült metaanalízis szerint a tavaszi átállást követően a szívinfarktusok száma átlagosan mintegy 4%-kal emelkedik.

Az átállás hatása a mentális egészségre

Úgy tűnik, hogy az órák visszaállítása a depressziós epizódok kockázatát is növelheti.

Dán kutatók a Dán Pszichiátriai Központi Kutatási Nyilvántartás 1995 és 2012 közötti adatai alapján megállapították, hogy az óraátállítást követő 10 hétben a súlyos depressziós epizódok előfordulása 11%-kal emelkedett.

Közúti balesetek

Egy 2021-es tanulmány alapján, amit az Egyesült Államokban működő Mayo Clinic kutatói készítettek, az órák tavaszi előreállítását követő hét napban közel 19%-kal nőtt a biztonsággal kapcsolatos incidensek száma, míg az órák őszi visszaállítását követő hét napban közel 5%-os növekedést mértek. A kutatók a növekedést annak tulajdonították, hogy a dolgozók átlagosan mintegy 40 perccel kevesebbet aludtak.

Spanyol kutatók arról számoltak be, hogy azon a napon, amikor az órákat előreállították, 30%-kal nőtt a halálos közúti balesetek száma. Azon a napon, amikor az órákat visszaállították, a növekedés 16% volt.

Vannak-e előnyei?

Nem minden bizonyíték utal negatív hatásokra.

Joan Costa-i-Font, a London School of Economics and Political Science egészség-gazdaságtani professzora 30 000 ember 1984 és 2018 között gyűjtött adatait elemezte.

Kutatása szerint az őszi óraátállítás átlagosan mintegy 40 perccel több alvással, valamint magasabb energiaszinttel és jobb közérzettel járt együtt.

„Kutatásunk alapján az őszi átállás kedvezően hatott az egészségre, mert lehetővé tette, hogy az emberek körülbelül 40 perccel többet aludjanak" - mondta Costa-i-Font. „Az emberek energikusabbnak és boldogabbnak érezték magukat."

Az előnyök azonban nem tűntek elegendőnek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a tavaszi átállással összefüggő negatív hatásokat. A tanulmány szerint az órák előreállítása csökkentette az élettel való elégedettséget, valamint fokozta a fáradtságot és a stresszt.

„A cirkadián biológusok többsége úgy véli, hogy valójában a téli időszámítás valószínűleg kedvezőbb számunkra" - mondta Ray professzor.

Így bár a sötétebb őszi esték egy hosszú tél kezdetének tűnhetnek, van egy vigasztaló tényező: az őszi óraátállítás a jelek szerint kevésbé terheli meg a szervezetünket, mint a tavaszi átállás, és akár valamennyi plusz alvással is járhat.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia