A rijádi repülőtér elleni támadás: Újabb veszélyes fordulat a konfliktusban

A szombati rakétatámadás a rijádi King Khalid nemzetközi repülőtér ellen újabb veszélyes pillanat egy olyan térségben, amelyet már így is feszültségek és konfliktusok terhelnek.

Tizenkét ember meghalt, és több százan megsérültek, amikor rakéták csapódtak be a szaúdi főváros fő repülőterén, ami a királyság egyik legfontosabb infrastruktúrája.

A jemeni húszik később arra figyelmeztették a légitársaságokat, hogy ne használják a szaúdi repülőtereket. Ez aggodalmakat vetett fel a polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatban a térségben.

Szaúd-Arábia nem volt felkészülve erre.

Az elmúlt hetekben a húszik fokozták támadásaikat szaúdi területen. Az elmúlt napok akciói pedig az ország kritikus infrastruktúráját vették célba: a főváros nemzetközi repülőterét támadták, és láthatóan könnyedén áttörték a szaúdi légvédelmet.

A fizikai károkat gyorsan helyre lehet állítani, de az ország biztonságos és stabil menedékként kialakított hírneve komoly csorbát szenved.

A repülőtér elleni támadások mellett a húszik arra is törekedtek, hogy ellenőrzésük alá vonják a stratégiai jelentőségű területeket a Vörös-tenger partvidékén és a Báb-el-Mandeb-szoros környékén. Ez tovább növeli a hajózás biztonságát fenyegető kockázatokat ezen a létfontosságú tengeri útvonalon, bár a jemeni kormány szerint a szorost „biztosították".

Több mint egy évtizede tart a jemeni polgárháború az ország nemzetközileg elismert és Szaúd-Arábia által támogatott kormánya, valamint az Irán által támogatott húszik között. A konfliktus több ezer ember életét követelte, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságába taszította Jement.

Ez egy összetett és gyakran nehezen átlátható geopolitikai konfliktus, és a legutóbbi eszkalációt az Irán, az Egyesült Államok és Izrael közötti szélesebb körű feszültségek kontextusában kell vizsgálni.

A királyság az al-Kaida 2000-es évek közepén zajló felkelése óta nem nézett szembe ilyen súlyos fenyegetéssel.

Azon a kihíváson a szaúdi kormány egy hatékony, a lakosság támogatását célzó kampánnyal kerekedett felül. Ezt követően átvészelte az arab tavasz felkeléshullámát is, amely több vezető hatalmának végét jelentette Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Jemenben.

Még a márciusi, Rijád elleni iráni ballisztikusrakéta-támadást is viszonylag könnyedén, bár némi bosszúsággal vette tudomásul.

Ez azonban más. Szaúd-Arábiáé lehet a Közel-Kelet egyik legerősebb légiereje, és pusztító légicsapásokat hajt végre a húszik állásai ellen. Ennek ellenére el tudtak foglalni jelentős területeket az ellenfél erői, különösen északon és nyugaton.

A húszik azonban pontosan tudják, hova kell visszavágni: a szaúdi gazdaság sérülékeny pontjára.

Az úgynevezett „ellenállás tengelyének" részeként a húszik Irán létfontosságú stratégiai partnerei. A Vörös-tenger partján fekvő Dzsizántól a khuraisi petrolkémiai komplexumig a húszik komoly pusztítást okozó pontossággal vetnek be drónokat és rakétákat.

A Vörös-tengeren át vezető hajózási útvonal egyre fontosabbá vált, mert a Perzsa-öböl túloldalán található Hormuzi-szoros még mindig nem nyílt meg teljesen, miután az Egyesült Államok és Irán nem tudott megállapodásra jutni háborújuk lezárásáról.

A Vörös-tengeren közlekedő hajók célba vétele egy újabb eszköz, amellyel a húszik nyomást próbálnak gyakorolni: ezek a támadások globális gazdasági károkat okoznak, ami fontos alkupozíciót jelent Teheránnak.

Szeptember elején a Fehér Ház közölte, hogy nem avatkozik be közvetlenül a jemeni konfliktusba, de hírszerzési támogatást nyújthat a szaúdiaknak. Később megerősítette, hogy hírszerzési információkat biztosít, és katonai szakértőket vezényelt Szaúd-Arábiába.

A helyzet azonban új fordulatot vehetett a rijádi támadást követően, amelyben egy amerikai állampolgár is életét vesztette.

Donald Trump amerikai elnök újságíróknak nyilatkozva „szörnyűnek" nevezte a szombati támadást, és jelezte, hogy katonai támogatást nyújthat Szaúd-Arábiának.

„Most értesültünk a támadásról, ezért hamarosan döntést hozunk. Gyorsan fogunk lépni" – mondta Trump.

Ez azonban most kevéssé tűnik valószínűnek, legalábbis a jövő havi, kulcsfontosságú amerikai félidős választások előtt.

Amikor 2024-ben újraválasztották, Trump azt ígérte, hogy véget vet Amerika szerepvállalásának a világ különböző háborúiban. Ennek ellenére az Egyesült Államok jelenleg három megoldatlan közel-keleti konfliktusban érintett: Gázában, Libanonban és Iránban.

Ha Trump egy újabb konfliktusba is belekeveredne, ezúttal Jemenben, az aligha nyerné el a választók tetszését.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a konfliktus tovább eszkalálódik, mielőtt egy újabb törékeny fegyverszünettel lezárulna, akár amerikai részvétellel, akár anélkül.

További elemzés: Abdelbassir Hassan, BBC Arabic.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita